Rólam

A munkáimra jellemző hangulatot József Attila egyik idézetével tudnám leginkább kifejezni:

“Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és attól derűs a szívem, ha a munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életföltételek, amik a játék kedvét szegik, megszűnjenek.”

Szeretek kísérletezni különböző anyagok kompatibilitásával, a formák létrehozásának technikai megoldásaival. 

Ősi, természetes anyagokat kombinálok modern mesterségesen előállított matériákkal: neonos plexit, műanyag hulladékokat fával, csonttal, szilikont ezüsttel, arannyal, rézzel, alpakkával és drágakövekkel, tenyésztett gyönggyel.

Úgy hiszem, hogy mindenfajta tárgy megalkotása egyfajta teremtés is. 

Az ékszer amit választunk, vagy választanak nekünk, egy darabka a lelkünkből.

Amikor viseljük, a testünk részévé válik.

Olyan, mint a fűszer az ételnek: kihangsúlyozza a karaktert.